Nekünk és a természetnek is az a jó, ha az erőforrások minél tovább körforgásban maradnak. Nézzük meg, mit jelent a gyakorlatban a körforgásos gazdaság.
Mi az a körforgásos gazdaság?
A körforgásos gazdaság egy olyan gazdasági modell, amely szakít a hagyományos, lineáris „kitermel-előállít-elfogyaszt-eldob” szemlélettel. Lényege, hogy az anyagok és erőforrások ne egyszer használatosak legyenek, hanem minél hosszabb ideig körforgásban maradjanak. Ez többféle módon valósulhat meg: a termékek tartósabbá tételével, javításával, újrahasználatával, újrahasznosításával, vagy éppen energiaforrásként való hasznosításával. A körforgásos gazdaság a természet működését utánozza, ahol nincs hulladék, mert minden visszakerül a körforgásba.
Miért jó a körforgásos gazdaság a hulladékkezelésben?
Ha a hulladékkezelés körforgásos gazdaság szerint működik, annak számos előnye van:
- Hulladékcsökkentés: jóval kevesebb szemét kerül a lerakókba és égetőkbe.
- Nyersanyag-megtakarítás: az újrahasznosítás révén kevesebb új alapanyagot kell kitermelni.
- Energiamegtakarítás: újrahasznosított anyagok feldolgozása kevesebb energiát igényel, mint a nyersanyagoké.
- Környezetvédelem: mérséklődik a talaj-, víz- és levegőszennyezés.
- Gazdasági lehetőségek: új iparágak és munkahelyek jönnek létre az újrahasznosítás, a javítás és a fenntartható innováció területén.
- Fenntarthatóság: hosszú távon biztosítja, hogy az erőforrások ne merüljenek ki.
A körforgásos gazdaság tehát amellett, hogy a környezetet óvja, gazdasági és társadalmi értéket is teremt, miközben csökkenti a felesleges anyagáramokat.
Hogyan jelenik meg a körforgásos gazdaság a magyar hulladékkezelésben?
Magyarországon is egyre több példát látunk arra, hogy a körforgásos gazdaság elvei megjelennek a hulladékkezelésben. A szelektív hulladékgyűjtés ma már országos szinten elérhető, ami lehetővé teszi, hogy a papír, a műanyag, az üveg és a fém külön kerüljön feldolgozásra. 2024-ben elindult a kötelező betétdíjas rendszer is, amely a PET-palackok, üvegek és fémdobozok visszaváltására, esetleg a fogyasztás csökkentésére ösztönzi a lakosságot, így ezekből az anyagokból új termékek készülhetnek. Az ipari szektorban egyre több olyan megoldás működik, ahol a hulladékból másodnyersanyagot állítanak elő, például az építőiparban.
A folyamatban fontos szerepük van azoknak a cégeknek, amelyek a veszélyes vagy ipari hulladékok kezelését vállalják. Az Envirotis például olyan tevékenységeket végez, amelyek közvetlenül hozzájárulnak a körforgásos gazdaság céljaihoz: ipari hulladékok feldolgozását, remediációt és a hasznosítható anyagok visszanyerését. Ez jól mutatja, hogy a körforgás nemcsak a lakossági szinten, hanem a nehéziparban és a speciális hulladékkezelésben is érvényesülhet.
Az energetikai hasznosítás szintén fontos része a folyamatnak, hiszen a nem újrahasznosítható hulladék egy részét égetőművekben vagy cementgyárakban használják fel energiaforrásként. Emellett egyre több helyi kezdeményezés segíti a hulladékmegelőzést is: komposztáló programok, közösségi javítóműhelyek és cserebörzék hívják fel a figyelmet arra, hogy a hulladék nem feltétlenül végállomás. A Nemzeti Körforgásos Gazdasági Stratégia pedig 2030-ig kijelöli azokat a célokat, amelyek a lerakás csökkentésére és az újrahasznosítás növelésére irányulnak.
Körforgásos gazdaság a mindennapokban
A körforgásos gazdaság nem csupán ipari szinten fontos, hanem a hétköznapi életben is megvalósítható. Ha egy PET-palack a szelektív gyűjtőbe kerül, abból újra italos palack készülhet, de akár ruházati alapanyag is lehet belőle. Egy elromlott elektronikai eszköz alkatrészeit szétszerelik, és más készülékekben hasznosítják, miközben a fémeket és a műanyagokat visszanyerik. A konyhai zöldhulladék komposztálással termőföldet javító anyaggá alakul, amely visszakerül a természet körforgásába.
Ezek a példák azt mutatják, hogy a körforgásos gazdaság minden szinten működik: az ipari folyamatoktól kezdve a háztartásokig. A lényeg, hogy a hulladék ne teherként, hanem lehetőségként jelenjen meg, amelyből új érték születhet.