Menü
Több mint 40 éve foglalkozunk környezetvédelemmel
Fő tevékenységünk során veszélyes és nem veszélyes ipari hulladékok és melléktermékek hasznosításával rekultivációs fedőréteget állítunk elő. Ezzel a fedőanyaggal ipari tevékenység által okozott tájsebeket rehabilitálunk.
Természetes talajokat váltunk ki
Cégünk a hulladékhasznosítás eredményeként rekultivációs fedőanyagot hoz létre. Ez az anyag a természetes talajhoz hasonló jellemzőkkel, összetevőkkel rendelkezik, és alkalmas tájsebek begyógyítására. Különösen jól szerepel ez a talajpótló réteg az almásfüzitői tározókon, hiszen ellenáll a vörösiszap szikesítő hatásának, így a rajta telepített növényzet tartós: nem csak fűfélék, virágok vagy gyomok, de bokrok, cserjék is megélnek benne. Az általunk kialakított fedőanyagot közel harminc éve használjuk sikeresen rekultivációs célokra.
A kialakított fedőanyag környezetvédelmi haszna nem csak az, hogy alkalmazásával egy tájsebet újra zölddé formálunk, hanem hogy a meddő terület káros kiporzását megszüntetjük. A talajpótló használatával tesszük lehetővé, hogy ne egy termő területről kelljen nagy mennyiségben földet kitermelni a tározó lefedéséhez. Ez az ún. passzív talajvédelem. Így elkerülhető az értékes természetes talajok nem mezőgazdasági célú használata.
A fedőanyagot jellemzően kommunális és ipari hulladékokból állítjuk elő biológiai lebontással. A hulladékhasznosítás során az anyagokat úgy adagoljuk, hogy együttesen létrehozzák a természetes talajokra jellemző szerkezetet: szerves és szervetlen alkotóelemeket egyaránt. Az eljárással a természetben lejátszódó talajképződési folyamatokat másoljuk le ellenőrzött körülmények között, jóval rövidebb idő alatt. A fedőanyag így a folyamat végén a természetes talajhoz hasonló jellemzőkkel, összetevőkkel rendelkezik.
A tájba illesztett területeken nem az cél, hogy mezőgazdasági termelésre alkalmas állapot alakuljon ki, hanem az, hogy a fedőréteg a telepített speciális gyepkeveréknek megfelelő termőfelületet nyújtson, és kialakuljanak az élővilág folyamatos gazdagodásának a feltételei. Így az évről évre megújuló növényzet rövid idő alatt élőhelyet biztosít a rovaroknak, rágcsálóknak, majd kisebb nagyobb gerinceseknek és madaraknak is. A régebben rekultivált tározókon már élnek bokrok és cserjék is, a terület mára a természeteshez közeli állapotban van, mintha nem is ipari terület lett volna.
Biológiai lebontás alkalmazása hulladékhasznosításhoz
A rekultivációs fedőanyagot úgynevezett biodegradációs eljárással alakítjuk ki. A rekultivációs fedőanyag fontos összetevője a szerves és nem szerves hulladék. Első lépésként a beérkező hulladékból kiválogatjuk a folyamatban nem használható anyagokat (pl: kő, fémhulladék), és átmenetileg tároljuk más jellegű felhasználásig vagy olyan hulladékkezelőnek adjuk át, amelyik jogosult a befogadására.
A hulladékokból az ismert kémiai összetétel alapján és a halmazállapot szerinti szétválasztás után elkezdjük a rekultivációs fedőanyag előállítását, ez az ún. kompozit-kialakítási, homogenizálási fázis. A keverőmedencébe a fő alkotóelemhez, a szennyvíziszaphoz a megfelelő összetétel érdekében olyan anyagokat adunk, hogy a létrejövő termék vázszerkezete, porozitása megfeleljen a természetes talaj tulajdonságainak. A biológiai lebontás beindításához az elegyhez még ebben a szakaszban oltóanyagot adunk. A biodegradációs folyamatok már ekkor, még az ún. prizmákba történő kihelyezés előtt elkezdődnek. Az érlelési idő – az alapanyagoktól függően – 6-12 hónap. A homogenizálás után következik a pihentetés, ennek során a magas víztartalmú keverék szikkasztása és kiszárítása zajlik. A biológiai folyamatokat 3-6 havonta ellenőrizzük.
Az érlelés végeredményeként alakul ki a rekultivációs fedőanyag, mely hatósági ellenőrzés után azonnal alkalmas kihelyezésre.
A felhasznált hulladékok megfelelő kezelés, ellenőrzött biológiai és kémiai folyamatok révén válnak újra természetes alkotóelemmé. Az általunk felhasznált hulladékok ugyanazokra az anyagokra bomlanak le, amelyek a természetes talajban megtalálhatóak. Így az általunk előállított és hatóságilag folyamatosan ellenőrzött termék, mezőgazdasági talajok javítására is alkalmas lehet.
Hulladék mint alapanyag
Kiemelt környezetvédelmi cél a hulladékok másodlagos nyersanyagként történő használata.
A fedőréteg előállításához minőségi alapanyagokra van szükségünk, azaz olyan hulladékokra, amelyek felhasználásával a folyamat végén a természetes talajhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkező anyag jön létre.
A feldolgozott hulladék szerves és szervetlen összetevőkből áll. A szerves anyagok a biodegradáció során lebomlanak, a szervetlen anyagok a készülő fedőanyag vázszerkezetét alkotják. A technológiában nem hasznosítható, kiválogatott hulladékot, göngyöleget, azok kezelésére feljogosított hasznosítóba vagy ártalmatlanítóba szállítjuk.
Az engedélyezett hulladékok nagyságrendileg 50 féle anyagot jelentenek, melyeket származásuktól függően különböző azonosító kódok alá sorol a jogszabály.
Az általunk használt főbb csoportok:
A speciális eljárás során hasonló folyamatok játszódnak le, mint a természetben, csak jóval gyorsabban, ellenőrzött körülmények között, ipari méretekben.
Az előállított fedőanyag csak minősítés után, egyedi engedéllyel hasznosítható termék, így alkalmazása csak megfelelő hatósági kontroll mellett valósulhat meg.
A rekultivációs folyamat
A rekultiváció az a folyamat, amikor egy roncsolt területen – a helyreállítás után – tájba illesztéssel érjük el az eredetihez közelítő viszonyokat. A rekultivációt jellemzően kármentesítés után, vagy egy hulladéktározó létesítmény bezárását követően alkalmazzák.
Cégünk a hulladékhasznosítás eredményeként rekultivációs fedőanyagot hoz létre. Ez az anyag a természetes talajhoz hasonló jellemzőkkel és összetevőkkel rendelkezik, amely alkalmas tájsebek „begyógyítására”. A fedőanyag alkalmazásával egyrészt egy tájseb környezetbe illesztését oldjuk meg, másrészt passzív talajvédelmet látunk el, elkerülve a természetes talajok nem mezőgazdasági célú használatát.
A fedőanyagot a kihelyezését követően egy speciális fűkeverékkel bevetjük. A folyamat, a munkánk itt még nem ér véget. A telepített növényzetet gondozzuk, segédanyagok hozzáadásával javítjuk a fedőréteg tápanyagértékét.
Ahol szükséges, felülvetjük a területet, hogy mindenütt egyenletes növényzet fedje. Az utógondozás során karbantartó kaszálással segítjük elő a növényzet megerősödését, fejlődését, ligeteket alakítunk ki, pótoljuk a tápanyagokat vagy rétegvastagítást végzünk. A rekultivált területeken a növényzet élőhelyet biztosít rovarok, rágcsálók számára, amely a madarakat és nagyobb gerinceseket is odacsábítja.
Újjáéledő a természet a rekultivált területeken
Azokon a területeken, amelyeket cégünk már rekultivált és tájba illesztett, az elmúlt évtizedekben újraéledt a növényzet, az állatok is visszaköltöznek, a táj megtelt élettel.
A rekultivált területeken lokális értékeket képviselő szikesedő és homoki gyepfoltok találhatóak. A lefedett, nem bolygatott részeken felbukkantak természetvédelmi oltalom alatt álló növényfajok: csajkavirág, réti iszalag, pusztai árvalányhaj.
Ritka madárfajok és költöző madarak egész sora rak itt fészket (partifecske, kócsag, darvak, gólya) a gazdag mezei rágcsáló- és rovarvilág miatt.
Telephelyek
Telephelyeinken hulladékhasznosítással foglalkozunk, amelynek termékét tájsebek rekultivációjára alkalmazunk.
Tatai vállalati központ
Almásfüzitő hulladékhasznosító telephely, VII. számú vörösiszap-tározó: rekultiváció alatt lévő terület
I-VI. számú vörösiszap-tározó: rekultivált területek
Kesztölci hulladékhasznosító telephely
Technika és géppark
Engedély
00051-58 Egységes környezethasználati engedély
